A nagy szembesítés. Szerettem a krónikusan kedélybeteg alkalmazottaimat mert jól esett a leereszkedés hozzájuk. Kifinomult empátiának értelmeztem. Amint rádöbbentem képmutatásomra, behívtam személyi titkáromat és megkérdeztem, miért tartott ki ennyi évig mellettem. Azt mondta, azért mert sajnált egyedül hagyni.

Nietzsche. Nem voltam 50 amikor megkérdeztem az egykori mentoromat: miért van az, hogy a gyengéknek nagyobb esélyük van arra, hogy legyőzzenek, mint az erőseknek. Azt válaszolta: olvassak egy bizonyos Friedrich Nietzschét és megtudom miért. Kérdeztem, ő olvasott-e ilyen Nietzschét. Azt válaszolta, nem, de neki is ezt tanácsolta valaki, annak idején, amikor feltette neki ugyanezt a kérdést.

A lefokozásról. Egy alkoholista apát könnyebb feldolgozni, mint egy lefokozást. Főleg ha mindkettő megvolt.

Néha tévedsz is. Egyszer felvettem asszisztensnek egy olyan arcot, aki az elhasznált gyufákat pedánsan visszahelyezte a gyufás dobozba. És két évig nem kapcsoltam, hogy egy idióta.

A világmegváltásról. Ha nem tudatosítod magánéleti problémáidat, akkor a szakma, a kizsákmányolt társadalmi csoportok, az egyház vagy éppen a nemzet kilátástalan problémáinak megoldására fordítod indulati energiáidat. Minél nagyobb léptékben akarsz hatást elérni, annál messzebb vagy az igazi problémáidtól.

Miért nem jó kreatívnak lenni? Például, mert ami kifele kreativitás, befelé unalom. Arról nem is beszélve, hogy soha nem azok a nyertesek, akik innovatívak, hanem mindig azok, akik szintetizálnak.

A boldogság alternatív meghatározása. Boldogság az, amikor semmilyen jel nem mutat arra, hogy boldogtalan lennél.

A gyenge láncszemről. Inkább kerülik, mint szeretik, pedig olyannak tűnik, mint akárki más. Mindössze annyiban különbözik, hogy vesztes szaga van. Ő a gyenge láncszem. Hiányzik belőle minden ambíció így attól függetlenül, hogy hogyan teljesít, folyamatosan alul lesz értékelve. És mégis, két okod is van, hogy megtartsd. Az egyik az, hogy boldogtalansági szintjén le tudod mérni az egész csapat lelki állapotát. A másik, hogy megtartva őt megmarad az elméleti esélye annak, hogy van egy jószívű ember is közöttetek.

Még nem tudod, de már eldöntötted. Ha már rekonstruáltad a magad számára, hogy hány esélyt adtál a szóban forgó problématikus személynek, akkor ez azt jelenti, hogy szerencsétlen már nem kaphat több esélyt, vagy ha mégis, az csak formális gesztus lehet a részedről.

A perverz motiváció. Adot egy szint, amit, ha elész, már nem a sikereid okoznak elégtételt, hanem az, hogy hány embert frusztráltál le aktuális sikereiddel.