A CEO és az idő. A jó CEO-hoz bő pragmatizmus és alacsony számú emlék szükségeltetik.

A korlátaid érdekelnek? Még nem adatott meg, hogy olyan menedzserrel találkozzak, aki esetében egyszerre lett volna jelen a fertőző életszeretet és a sziporkázó cinizmus. Reménytelen az egész: tökéletes lény nem lehet manager.

Kik azok, akik biztosra utaznak? Hosszú évek tapasztalata: a közgazdász nők hajlamosak arra, hogy térképet mellékeljenek az erogén zónáikról.

Pragmatikus. Ha választhatnék aközött, hogy boldog legyek vagy gazdag azt választanám: gazdag. A boldogság nem lehet állandó, a gazdaság biztosította kényelem és kiváltságosság viszont igen. Pragmatikus vagyok!

Sehogy sem jó. Valaki egyszer felrótta, hogy azért dolgozom sokat, mert menekülök a korlátaim elől. Helyes a dörgés oroszlán. Történetesen ugyanez az oka annak is, hogy te kerülöd a munkát – válaszoltam.

A düh forrásáról. Ha egyre gyakrabban, egyre több munkatársad irányába érzel kegyetlen haragot, zárkózz be és fordíts egy emlékezetesen kegyetlen órát arra, hogy végiggondold az elcseszett, tartalmatlan és nyomtalanul elfecsérelt életedet.

Pascal és a teknősbéka. Elsősorban a félelmeid határoznak meg. Pascal a kabátjába varrta az a feljegyzést, ami misztikus élményeit írja le. Miért? Mert rettegett attól, hogy eljön az idő, amikor már nem hiszi el, hogy valóban megtörténtek.

Az emberi természet félelemorientáltsága által magyarázható az is, miért van a fehéringesek körében olyan nagy becsben a luxus karóra. Az abszolút idő relatívságától való rettegés az oka.